Érdekes belegondolni, hogy génjeink már évezredek óta öröklődnek egyik nemzedékről a másikra. Engem nem is érdekelt a téma egészen addig, amíg nem találtam egy e-mailt levelezőmbe, melyet az Egyesült Államok egyik államában írtak meg. Emlékeim szürke homályából emlékszem, hogy dédnagymamám mesélt néha nekem külföldre menekült testvéreiről, akikről évtizedek óta nem hallott, ám remélni sem mertem, hogy azok leszármazottjai kezdtek rokonkeresésbe, és akadtak rám a világhálónak köszönhetően. Persze kicsit reménykedtem a dologban, ám nem szerettem volna kinevettetni magam a családban sem, így senkinek nem említettem a dolgot. Az e-mail azonban nem hagyott nyugodni, így a következő hét elején felkerestem egy rokon kutatással foglalkozó szakembert és megkértem, hogy járjon utána kicsit az e-mail-nek. Az eredményről egyenlőre semmit sem tudok, de az első levél érkezése óta tartjuk a kapcsolatot és már több is érkezett, melyből családom idősebb tagjai által meséltek is gyakran visszaköszönnek.